Már korábban szerettem volna egy olyan tavon horgászni, ahol közel vannak a városi fények, és kicsit nagyobb a nyüzsgés. Egy ilyen tóra kaptunk meghívást, amit örömmel el is fogadtunk. Az Ózdi-csónakázótó egy pici, 4,5 hektáros víz, de szép számban élnek benne pontyok, amurok és harcsák is. Az volt a célom, hogy legalább egy tíz kilós pontyot fogjak. Pár napos horgászatot terveztem, és az időjósok szerint nagyon változékony időjárás vár rám, esővel, széllel.
A félszigetnek a bal oldalát néztem ki, itt vertünk tábort. Úgy gondolom, erről a helyről meg tudom horgászni a jobb oldali partrészt, egészen a szélét is, a másik botommal pedig ki tudok horgászni a nyílt vízre, akár 80-90 méteres távolságra is. Egyébként a tó átlagmélysége úgy 1-1,5 méter lehet, elég kicsi a víz. Előttem is körülbelül 1,2 méteres víz volt. Azt gondoltam, hogy ha megetetek egy helyet, oda be fog állni a hal, nincsenek törések, nincsenek akadók, nagyobb haltartó helyek, úgyhogy ha egy helyet megetetek, valószínűleg ott tudom tartani a halakat.
Az etetéshez egy keveréket raktam össze, ami nagyrészt magokból állt. Ebben volt natúr mogyoró, tigrismogyoró, kendermag, csillagfürt és Gold, illetve Red ízesített magmix. Ezután került bele a The One Red főtt 22-es és 18 milliméteres bojli. Nagyobb részt magokat használtam az etetéshez, gondoltam, hátha sikerül amurt is fogni. A sekély víz és a közeli horgászat miatt a közepes spombot használtam… Ez kisebb zajjal járt. Előzetesen már bedobtam egy markert, azzal megjelöltem, hova fogok horgászni, és ezt a részt etettem.
3,6 méteres botot használtam, és az orsóm dobjára 22-es zsinórt tettem fel. A főzsinórba belekötöttem egy dobóelőkét, ami vastagodik. Az egyik szerelékem egy Inline bordás ólom volt, a másik pedig egy Lead Clip-es, amihez egy 80 centis Leadcore-t is kötöttem. Rövid, 15 centis The One Combi Rig előkéket használtam. Az egyik része fluorocarbon, a másik pedig 20 librás fonott zsinór, és egy 6-os horog. Hamar megérkezett az első ózdi pontyom, egy szép, egészséges nyurgaponty. Aztán a naplementében egy tíz kiló körüli tőponty, aminek a The One Black 22-es oldódó bojli tetszett meg.
Átlagosan 7-8 kiló körüli halakat sikerült fogni, de időnként beugrott egy-egy nagyobb is, köztük egy korábban sérült példány. 12 kiló volt a „kis Quasimodo”, aminek valószínű, hogy a gerince sérült meg. Most már tényleg beálltak az etetésre a halak, és szinte ugyanazzal a csalival sikerül fognom mindet, a 22-es oldódó Black bojlival. A másik botomat Red oldódó 22-es bojlival csaliztam, és egy Red PVA-hálót tettem mellé. Időnként erre is volt kapásom, de a Black volt a favorit.
Aztán megérkezett az eső, és vele együtt a túra legnagyobb hala, ami 13-14 kiló lehetett. A dobócső is előkerült, Black oldódó 22-es bojlit szórtam az etetésre. Napközben nagyon sok pontyot sikerült fognom, folyamatosan kellett valamit csinálnom. Az éjszakák csendesek voltak, de azt hiszem, így utólag nem is bánom. A túra végére ismét kisütött a nap, örültem neki… Meg Szeni is, aki a legtöbb horgászatra elkísér!
Írta: Ács József
Fotó: Vincze Tamás
Megjelent nyomtatásban: Sikeres Sporthorgász Magazin XV. évfolyam 5. (2020. májusi) számában.