Mátrai pontyok nyomában

Vasárnap délelőtt érkeztünk a Mátra lábánál fekvő, festői szépségű Búzásvölgyi-víztározóra. A víz a hetvenes években létesített völgyzárógátas tó, négy méter körüli átlagmélységgel rendelkezik. A tó hossza mintegy három kilométer, területe 54 hektár. Halfaunája igen változatos, így bátran ajánlom mindenki számára! Hatalmas öreg pontyok, amurok lakják, matuzsálemi harcsák és óriás méretű busák élnek itt.

Én a csónakháznál foglaltam helyet, ahol remek árnyékos állás és esőbeálló állt rendelkezésemre. Az, hogy kívül-belül világítás és áram is elérhető volt az álláson, felülmúlta minden elvárásomat. A tóról való ismeretek teljes hiányában álltam neki a taktikám felállításának, és megközelítőleg 70 méteres távban, a nyílt vízen kezdtem próbálkozni minimális bojlis etetéssel. Csalinak D-rigen felkínált egy szem Benzár Turbo Boilie-t tonhal ízesítésben, a másik botomon pedig KD-rig-en felkínált egy szem Big One bojlit használtam.

Az őszi horgászatok során én egyértelműen a halas ízeket részesítem előnyben. Hoztam magammal természetesen édes, epres ízű bojlit, valamint magokat is, de ezeket csak végső esetben szeretném bevetni, ugyanis elsődleges célom a szelektálás volt. Szerettem volna megfogni legalább egyet Búzásvölgy óriásai közül! Nem szerettem volna túlzásba vinni az etetést, így tehát a bevetett végszerelékekre csupán néhány szem bojlit juttattam etetés gyanánt, vagy éppen egy PVA-hálóban néhány felezett, a csalival megegyező aromájú bojli került a szerelék végére!

Telt-múlt az idő, és kapás nélkül maradtam a nappali órákban. Alkalmam nyílt viszont beszélgetni a tó tulajdonosával, akitől több jó tanácsot is kaptam.

Ezeket megfogadva kicsit módosítottam a taktikámon, és az egy szem 24 milliméteres bojlit kettőre cseréltem. A horogtól a dupla bojlit körül belül két centire engedtem le, ezzel is igyekeztem szelektálni a halak méretét. Ha azonban a csali és horog távolságát növeljük, ne felejtsük el az előkénk hosszát kompenzálni a megfelelő akadás érdekében. Végszerelékeimet etetőcsónak használatával az eredetileg kinézett helytől körülbelül 30 méterre balra helyeztem el, amire egy marék bojlit vittem pár szem 20 milliméteres Benzár Mix Halibut pellettel, melyet GLM ízesítésű Benzár Mix Bait Steam-mel öntöttem le. Ez zöld színű felhőt képezve a csalim körül odavonzza a halakat, aromáját tekintve pedig a GLM, azaz zöldajkú kagyló tökéletesen harmonizál az itteni halak étrendjével, ami nagyrészt a tóban élő kagylókból tevődik ki.

Szerelésem az előkék fölött egy-egy Carp Expert ólomklipszből állt, melybe Go Green nehezékek kerültek 140, illetve 90 grammos méretben, stubby körte, valamint flat kialakításban. Előkéimet picth black és fast sinking 15 lbs zsinórokra kötöttem, melyre szakáll nélküli Maruto horgok kerültek. Ezen a horgászaton minden szempontból az egyszerűségre törekedtem. Igyekeztem a lehető leginkább leegyszerűsített elemekkel dolgozni, így a csalizó asztalon minden szükséges kiegészítő kényelmesen elfért.

Sötétedés után meg is érkezett az első kapás. Egy agresszív, erőteljes húzós kapás sziluettje törte meg a csendet. Pro Cast orsóm dobjára ráfogva beleemeltem, de ellentmondást nem tűrő roham kezdődött. Hiába a kemény fék, legalább 30 méter zsinórt vesztettem el pillanatok alatt. A közel harmincperces fárasztás végén, mellig a tóba gázolva sikerült megszákolnom egy hatalmas, vaskos erőgépet.

A tulajdonos külön engedélyével a reggeli fénykép elkészítéséig kiköthettem a halat a mérlegelőm felhasználásával. Mérlegeléskor 18 kilót mutatott a Kamasaki mérleg kijelzője, melyből a mérlegelő súlyát levonva a hal pontos súlya 15,6 kilogramm volt.

Erős, zömök nyurgaponty volt. A fényképezést követően természetesen visszatért élőhelyére, és várja a következő méltó ellenfelét!

Ezt követően hosszú csend támadt a botok körül. A tó természetes jellegét jól mutatja, hogy az éjszaka folyamán a gímszarvas bikák bőgését hallgathattam. Hajnali 5 óra előtt nem sokkal újra kapásra lettem figyelmes. A Pro Runner orsóm dobjáról szinte süvített a zsinór.

Ezúttal a 360-as Neo Long cast bot képességei lettek próbára téve, amiben nem volt hiba. Tíz perc fárasztást követően egy ránézésre 6-7 kiló közötti tükörpontyot szákolhattam. Azonban nem volt időm gyönyörködni benne, ugyanis a horogtól való szabadítás után újabb sípolás ütötte meg a fülemet, és a 390-es Neo Long cast botom már feederbotokat megszégyenítő módon görbült előre a Carp Expert Deluxe rod pod-on.

Megakasztás után újabb fárasztás következett. Itt rövid időn belül kijutott a partig bajszos barátom, azonban ott igencsak megtáltosodott, és újra vízbe kellett mennem, ugyanis a két oldalon lévő töklevelesek között próbált meglógni előlem. Természetesen a minőségi elemekből álló felszerelés segítségével könnyedén vissza tudtam tartani a töklevelektől. A szákolást követően már láttam, hogy egy szép, spanyol mintás tükörponttyal van dolgom. Mérlegeléskor 9,5 kilót mutatott a mérleg.

A napfelkelte után még volt hat órám a horgászatból. Ezalatt három kapásom is volt, azonban valami oknál fogva mindhárom halat elveszítettem a fárasztás során. Sajnos ilyen is előfordul a horgászatban. Meglepő volt azonban számomra, hogy a dupla 24-es bojlikombináció milyen gyorsan gazdára talált ezen a tavon. Nem csoda, hiszen hatalmas, vaskos kagylóropogtató szájban landoltak minden esetben.

Ezt leszámítva azonban felejthetetlen 24 órát tölthettem el e csodás tó partján. Megfoghattam új személyes rekordomat, és mindemellett fogtam két szép pontyot és megakasztottam három nagytestű bajszost is. Kétség kívül minden hal kőkeményen küzdött, ezzel tovább fokozva a horgászat hangulatát. Sajnos ebből kifolyólag vesztett halam is volt, ám ettől szép a horgászat!

Ez az eredmény egy számomra ismeretlen, 54 hektáros vízterületen egyszerűen elképesztő volt! Már most a visszatérést tervezgetem egy hosszabb túra keretein belül, amikor is igyekszem ezt a rekordomat is felülmúlni Búzásvölgy óriásai segítségével!

Írta: Kubuk Dániel
Fényképezte: Molnár Zoltán

Megjelent nyomtatásban: Sikeres Sporthorgász Magazin XV. évfolyam 10. (2020. októberi) számában.