Irány a Lupa!

Kollégámmal, Ács Józsival a nyári horgászatokat főként bányatavakra tervezzük. Az ilyen és ehhez hasonló, mély vizeken számunkra is elviselhetőbb a hőség, másrészt a halak is aktívabbak, mivel a mélységnek és a talajból előtörő forrásoknak köszönhetően frissebb és hűsebb a tó vize.

Korábban már többször jártam itt, de akkor csak pergető felszerelés volt nálam, hiszen nagyon jó sügérállománnyal bír a víz. Ragadozóhalas horgászataim során többször nagy területet jártam be a parton, és sok olyan állással találkoztam, ahol szívesen el tudtam képzelni a közel egyhetes túránk helyszínét. De ugorjunk is vissza a jelenbe: forgatni érkeztünk a kavicsbányára, méghozzá a 12. állásra.

Óriási hőség fogadott bennünket, ami egészen a túra végéig kitartott. Nem időztünk, még a kora délelőtti órákban gyorsan összeállítottuk a tábort és a felszereléseket. A tavon természetesen engedélyezett a csónak használata, ezért a behordós módszer mellett döntöttünk, mivel az idős kavicsbánya aljzata sok helyen törésekkel és púpokkal tagolt. Halradar segítségével viszonylag hamar sikerült igazán jó helyeket találni, amit H bójával jelöltünk. Több púpon is találkoztunk vándorkagylóval, ami kiváló természetes táplálékforrás a halak számára, viszont a horgászok dolgát megnehezítheti a fárasztás során, ezért úgy döntöttünk, hogy minden halat csónakból szákolunk annak érdekében, hogy a kagylópad ne vágja el a zsinórt. Információink szerink a bőséges pontyállomány mellett az amurok is szép számmal megtalálhatók a vízben, ezért az etetésemet próbáltam olyan alapanyagokból összeállítani, aminek mindkét halfaj nehezen tud ellenállni. Nem kellett sokat gondolkodnom, hiszen az egyik legjobb termékcsalád erre a Gold széria. Gold magmixet és főtt bojlit kevertem be, amit Gold Groundbait mixerrel locsoltam le. A hajszálelőkéimre is Gold csalik kerültek, méghozzá 24 milliméteres főtt bojli az egyik etetésre, a másikra pedig 12 milliméteres pop-up.

A tavon nem csak a horgászati lehetőség adott, a placcunkkal szembeni oldalon egy igényesen kialakított, színvonalas strandrész található, ahol fontos szerepet fordítanak a vízi sportokra is. A távolabbi bójámat a velünk szemben elhelyezkedő wakeboard-pálya egyik oszlopa közelébe helyeztem, ahol körülbelül öt méter volt a vízmélység. Józsival azon tűnődtünk, hogy a hőségre való tekintettel inkább az esti, hűvösebb órákban számíthatunk kapásokra, de ezt viszonylag rövid időn belül megcáfolták a halak. A nagyobb távolság ellenére igazi erős, húzós kapásra emelhettem rá, majd egy izgalmas fárasztás után szákolhattam meg első Lupa-tavi pontyomat.

Úgy tűnt, bevált a Gold etetés és csalizás, viszonylag rövid időn belül eredményt hozott a nagy szemű, 24 milliméteres bojli. A későbbiek folyamán váltakozva szállhattunk vízre egy-egy eseménydús fárasztás keretein belül, ami igencsak meglepő volt számunkra. Sötétedésig szinte folyamatosan érkeztek a halak, majd az éjszaka beálltával elcsendesedtek a jelzők, és a pihenésé lett a főszerep.

Napkeltekor kipihenten frissítettük végszerelékeinket, az etetés és csalizás megegyezett az eddig jól beválttal, nem láttuk okát a változtatásnak. Érdemes hangsúlyozni, hogy a kifogott halak egytől egyig nagyon jó erőben voltak, sokszor azt hittük, a hat-hét kilós példányokra, hogy bőven tíz kiló feletti hallal van dolgunk. Minden egyeden megfigyelhető volt, hogy jól érzik itt magukat, hiszen nagyon jó minőségű vízben élnek, és természetes táplálékból sincs hiány. Javarészt mind a négy bójánk működött, felváltva érkeztek a halak, és többször volt dupla kapásunk Józsival. Ha őszinte szeretnék lenni, a horgászat második napján igencsak déjà vu érzésünk volt, hiszen az előző naphoz hasonlóan fárasztás fárasztást követett, és nem kíméltek minket a Lupa-tavi pontyok, amurok. A hőség továbbra is kitartott, és a nap perzselő ereje csak fokozódott délutánig, amikor az égiek úgy döntöttek, kicsit megkímélnek, és fátyolfelhők formájában megérkezett a megváltás. A borús idő egyáltalán nem zavarta a halakat, főként az amuroké lett a főszerep, és több szép példányt tarthattunk pár percig a bölcső fölött.

A haldömping kitartott egészen a horgászatunk végéig, amíg ki nem tekertük a végszerelékeket a vízből. Számtalan pontyot és amurt sikerült szákba terelnünk ezalatt a pár nap alatt. Sajnos az igazán nagy példányok elmaradtak, annak ellenére, hogy próbáltunk szelektálni a csalik méretének növelésével és a szerelék helyváltoztatásával. Ám ez a tény fel sem tűnt a horgászat végéig, hiszen nem volt időnk ezen gondolkozni. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy látogassanak el ide, viszont érdemes jól felkészülni a horgászatra, főként a megfelelő meghorgászandó terület megkeresése és a halak kíméletes fárasztásának érdekében.
Írta: Paál Norbert
Fotók: Farkas Gergely, Paál Norbert
Megjelent nyomtatásban: Sikeres Sporthorgász Magazin 2019 novemberi szám

Vélemény, hozzászólás?

Fishinda Marketplace