A megfelelő súlyozás

A megfelelő súlyozás

Ez a kérdés bizony felmerül, annál is inkább, mert sok esetben rettenetesen fontos, hogy eredményesek legyünk a horgászataink során!

Ugye, a finom szerelékes horgászatban, a rakós botos horgászatoknál, a matchbotos pecáknál kész tudomány, mikor hova helyezzük el a súlyokat. Egy helyre összpontosítva, vagy szét osztva a főzsinóron lent vagy fent? Ezt a kérdést sok írás alkalmával lehetne boncolgatni, de ezt nem én tenném meg, mert nem értek hozzá. Viszont a pergetés kapcsán is egyre nagyobb a létjogosultsága a grammok használatának! A saját tapasztalataim alapján bontanám ki ezt a kérdést.

Sok esetben kérdezik meg, hogy milyen botot vegyenek, ha kezdő pergetők. Nagy általánosságban a 10-30 grammos pálcákkal el lehet kezdeni a pecát. De ha picit pontosítani akarjuk a felszerelés hangolását, akkor már sok kérdés felmerül. Hol pergetnénk, állóvízen, vagy folyón? Mire akarunk pergetni, mekkora csalival? 

Hamar jön a következő kérdés: melyik a legjobb csali? Itt is fontos, hogy mire akarunk pergetni és mikor. Tuti csali nincs, ami mindenre jó minden alkalommal. Sőt, olyan sincs, ami mondjuk folyton, stabilan adja például a csukát. De akkor mit válaszoljunk annak, aki tanácsot szeretne kérni? Tegyek fel neki sok kérdést, és vegyem el a kedvét az egésztől?



Nagyon fontos, hogy botot minden esetben a csalihoz válasszunk, mert azzal lesz a legjobb kontaktus, azzal tudjuk optimálisan dobni, és azzal érezzük majd a legjobban a kapást. Persze számít az is, mire akarunk pergetni, de ehhez nagyjából be lehet lőni a csalit, annak méretét, és akkor már előrébb vagyunk a botválasztásnál. Itt egy picit ellent mondok magamnak, mert ha kősüllőt szeretnénk fogni, akkor nem mindegy, hogy tavon szeretnénk ezt megtenni, vagy a Dunán. A tavakon elég pár grammal szerelt gumihalat használni, hiszen állóvízben maximum a szél lehet az, ami megnehezíti a csalink süllyedését, illetve a zsinórunk vastagsága. Tavakon 0-10 grammos bottartománytól elegendő a bot erőssége. De ha minden optimális, akkor 3-5 grammal, mondjuk 5 centi hosszú gumihalakkal eredményesek lehetünk. Persze ezen még lehet finomítani, de kezdőként semmiképp nem ajánlom. 3 grammos jighorgászattal nem fogunk érezni koppanást, amikor a csali a meder fenekére ér, de a zsinórunk belazulása megmutatja, mikor ért le. 



De mi van akkor, ha például a Dunán szeretnénk kősüllőre pergetni? Itt már a sodrás és a vízmélység befolyásolja majd, hogy mekkora jigfejjel kell horgásznunk. Természetesen, ha kell 15-20 gramm is akár, vagy még több, akkor a botunk is erősebb kell, hogy legyen. Ha a maximális tartományunk már eléri a 20 grammot, nem igazán beszélhetünk klasszikus UL horgászatról, holott kövesezünk. Főleg a tél érkeztével, a lehűlő vizekben a köves és sok más hal is a mélyebb rétegekbe húzódik. Ha éppen ez egy 9 méteres gödör, ahol a csapat tartózkodik, akkor oda kell leengedni a csalit, de a 9 méteres vízoszlop bizony viszi a csalit és a vízoszlopot átmetsző zsinórunkat is. Ezt kell ellensúlyozni a csali súlyával.



Visszatérve az eredeti kérdésünkre, a súlyok használatára. Nyári hónapokban a halak is aktívabbak, többet táplálkoznak. Ilyenkor a gyorsabb csalik is be szoktak válni, sőt, gumihalas pecánál néha még jobb, ha túlsúlyozzuk a csalit, mert az agresszívabb vezetés több kapást is hozhat. De a hideg vízben a halak lelassulnak, kevesebbet táplálkoznak. Rend szerint a lassabb csalik hozzák meg a sikert. Ilyenkor van, hogy napokig nem esznek, és hiába van meg a tuti hely. Hiába van profi szonárunk, ami segít felderíteni a célpontokat, ha nem eszik, akkor nehéz a helyzetünk. Mind állóvízen, mind folyón próbáljunk meg lekönnyíteni, hogy a csalink minél lassabban vezethető legyen. Folyón, mivel nehezebb jigfejekkel pecázunk, jobban érezzük annak a lekoppanását a mederfenéken. Ha fellibbentjük a csalit, akkor minél lassabban érjen vissza. Ilyenkor a sodrás táncoltatja, de nagyon lassan halad. A ragadozóknak, nem kell kergetni, és ha nem is annyira éhes, akár könnyű prédának vélheti, és rámozdul. Az is jó módszer, ha ott hagyjuk kicsit, és csak egyet tekerünk az orsón. 

Tavakon szintén el kell érni, hogy a csalink minél lassabban ússzon a vízben. Időnként csak tényleg pár grammal lehetünk eredményesek. Illetve az is tapasztalat, hogy a nagyobb csalikat bátrabban használhatjuk. Egyszerű képlet: egy beindulással több energiaforrást nyerhet a nagyobb táplálékban.



Ahogy említettem, a folyókon a sodrás és a mélység fogja meghatározni a súlyt. Lehet, hogy 25 gramm is kell majd a sikerhez. Tavakon viszont előfordulhat, hogy a nagyobb csalikat is csak 3 grammal kell, hogy tűzzük. Furcsán néz ki a 14 centis csali 3 grammos jigfejjel, mert általánosságban azokhoz nagyobbat szoktunk illeszteni. Itt felmerül még egy kérdés: mekkora legyen a horog? 5/0-s vagy akár 6/0-s horogméreteket is kell használnunk a nagy csalik bevetésekor. Ha kis horgot használunk, több rontott kapásunk lehet. Illetve ha kicsi a horog íve, akkor nem fog eléggé kiállni a csalinkból. Tartanunk kell a kis grammokat, annak érdekében, hogy ne szántsuk a medret, ne legyünk túl gyorsak! 



Ezzel ellentétben folyón pedig ha 5-7 centis csalikkal lehet fogni a kövest, de igényli a víz a nehéz fejeket, akkor azt is megkell oldanunk. Kis horgon nehéz ólomfej. Az 5-7 centi hosszú csalik esetében a 20-25 grammos jigfejeket szoktuk nagy általánosságban használni, itt a nehéz súly ellenére tartanunk kell a kisebb horogmérteket.

A cheburaska-szerelés is jó lehet ilyenkor, a cheburaska ólomfejet tudjuk cserélgetni a már horgon lévő gumihalunkon. Ha nincs akadó, akkor hosszú szárú, füles horgon is felkínálhatjuk a csalinkat. A cheburaskás szerelésnek van egy előnye: mivel az ólomtól külön van a horog, több mozgástere van a csalinak. Lassú pecánál ez a tulajdonság felerősödik!



Összegezve a témát: próbáljuk megtalálni az összhangot a felszerelés és a használt csalik között. Ha folyón horgászunk, kénytelenek vagyunk erősebb felszereléssel horgászni. Tavakon tudunk könnyíteni a pergető botunkon, de ha 15 centis csalival dobálunk, amit 3 grammos jigfejjel használunk, számítsunk arra, hogy nem a 24 centis köves fog jelentkezni. Ilyenkor gondolni kell arra is, hogy egy termetes hal érkezik, amit olyan bottal tudunk majd megfogni, amiben lesz kellő erő, hogy üljön a bevágás, és legyen tartása a fárasztás során is.

Írta és fotózta: Hodula Tamás
Megjelent nyomtatásban: Sikeres Sporthorgász Magazin XVII. évfolyam 2. (2022. februári) számában.





További hírek

2022.01.05.

A gumi mindig működik!

A plasztik csalik megjelenése hatalmas fejlődést jelentett a pergető horgászatban. Minden gyártó évről évre megjelenik új formákkal és új színekkel, sőt, már az illatok is szerepet játszanak a tervezésben....

2021.12.08.

Módszerek háborúja

Biztosnak tartom, hogy szinte mindenkinek megfordult már a kérdés a fejében: ha egy ismeretlen vízterületre jutunk el, miként is kezdjük meg a horgászatot, milyen módszert alkalmazzunk? Milyen végszerelék...

2021.11.11.

Mitől lesz jó a jigfej?

Egy rendkívül hosszú és küzdelmes folyamatnak vagyok a végén, ami hihetetlen mennyiségű tapasztalatot rejt magában. Igazából, ha úgy vesszük, akkor termékfejlesztés, azonban vehetjük a jigfej tökélesítésének...